Az előítéleteket kutató kutatások már több mint száz évvel ezelőtt kezdődtek. Az előítélet témája azért vált olyan népszerűvé, mert az emberiség a Holokausztot és a feminista mozgalmakat kívánta megérteni.
A két személyiségjegy, amelyet a kutatók fontosnak tartanak az előítélet kialakulásában, az tekintélyelvűség és társadalmi dominancia orientáció.
🔸Tekintélyelvűség🔸
Adorno szerint az előítéletek azokban a családokban gyakoriak, ahol a család arra törekszik, hogy ne veszítse el társadalmi pozícióját, ezért ezek a szülők büntetik a gyerekeiket, ha olyan az átlagtól eltérő viselkedést produkálnak , ami az alacsony státusszal jár.
Az előítéletek gyakran olyan családokban elterjedtek, amelyekben nagy jelentőséget tulajdonítanak társadalmi státuszuk megőrzésének. Az ilyen családokban minden normától való eltérés vagy nem megfelelő magatartás, amely alacsonyabb társadalmi pozíciót jelent, büntetést von maga után. Ez feszült és nyomasztó légkört teremt a családon belül, ahol megtiltják az egyéniséget és az önkifejezést.
A családon belüli feszültség és frusztráció gyakran a külső csoportokra vetül ki agresszió és előítélet formájában. Adorno azt is állítja, hogy az előítéletes egyén úgy próbál megbirkózni saját elfogadhatatlan késztetéseivel, hogy azokat a megcélzott külső csoportnak tulajdonítja.
Olvass többet arról, hogyan alakul ki az előítélet
🔸Társadalmi dominancis orientáció🔸
A társadalmi dominancia orientációjú személyiségjegyekkel rendelkező emberek úgy vélik, hogy a társadalom különböző csoportjai között hierarchia van. Azt hiszik, hogy nem egyenlők. És ezekben az egyénekben megvan a vágy, hogy uralkodjanak másokon, és a viselkedésük megváltoztatására törekvő külső csoportok jelenléte zavarja őket, mert igyekeznek fenntartani a társadalmi dominanciát.
A társas dominancia orientáció, mint pszichológiai fogalom
A társadalmi dominancia-orientáció egy pszichológiai fogalom, amely azt vizsgálja, hogy az egyének hogyan érzékelik a társadalmon belüli hierarchiákat, és hogyan navigálnak azokban. A magas társadalmi dominancia orientációjú személyiségjegyekkel rendelkezők szilárdan hisznek a különböző csoportok közötti hierarchikus struktúra létezésében. Az ilyen emberekben erős a vágy arra, hogy fenntartsák és megerősítsék saját társadalmi dominanciájukat, miközben arra törekszenek, hogy kontrollt és hatalmat gyakoroljanak mások felett.
A magas SDO-val rendelkezők hajlamosak tekintélyelvűnek mutatni, és a társadalmi egyenlőtlenséget részesítik előnyben. Megnyugvást találnak a kialakult társadalmi normákban és hagyományokban, amelyek megerősítik a meglévő hatalmi dinamikát. Következésképpen olyan külső csoportok jelenléte, amelyek kihívást jelentenek a megfelelő viselkedésben és társadalmi struktúrákban, vagy megpróbálják megváltoztatni azokat, mélyen zavarják ezeket az egyéneket. Az ilyen erőfeszítések veszélyeztetik vélt társadalmi dominanciájukat, és nyugtalanságot, ellenállást vagy akár ellenséges érzést válthatnak ki.
A társadalmi dominancia fenntartásának vágya különféle pszichológiai és szociokulturális tényezőkből fakad. A magas SDO-val rendelkező egyének erős igényt érezhetnek a státuszra, az ellenőrzésre és a felsőbbrendűségre saját társadalmi csoportjaikon belül. Gyakran attól tartanak, hogy elveszítik kiváltságos helyzetüket, és a társadalmi változásra vagy kiegyenlítésre irányuló bármilyen kísérletet személyes fenyegetésnek tekinthetnek. Következésképpen ellenállással vagy agresszióval reagálhatnak azokkal az egyénekkel vagy csoportokkal szemben, akik a társadalmi igazságosság, egyenlőség vagy inkluzivitás mellett állnak.
A társadalmi dominancia-orientáció és annak negatív következményeinek csökkentésére irányuló erőfeszítések átfogó beavatkozásokat igényelnek egyéni és társadalmi szinten egyaránt. Az oktatási és figyelemfelkeltő kezdeményezések jelentős szerepet játszhatnak az előítéletes meggyőződések megkérdőjelezésében, valamint az empátia és a megértés elősegítésében. Az intézményeken belüli befogadó politikák és gyakorlatok ösztönzése hozzájárulhat a hierarchiák lebontásához és egy igazságosabb és egalitáriusabb társadalom megteremtéséhez. Olvass még az előítéletek csökkentéséről
Forrás:
Stanford, 1956
Sidanus and Pratto, 1993
Magyar 
English