A gyászt sokáig úgy tekintették, mint egy utazást, ahol a gyászoló személynek a gyász szakaszain kellett keresztülmennie ahhoz, hogy feldolgozza a veszteségét. Most a gyászt és a veszteséget kevésbé strukturált folyamatnak tekintjük.
A veszteséggel foglalkozó szakemberek úgy gondolták, hogy a gyásszal dolgozni kell, ezt hívták gyászmunkának. Sokan azonban felszólaltak ez ellen az elképzelés ellen, és tiltakozásukat fejezték ki.
A gyász modelljének kritikusai azt állítják, hogy egy strukturált keretrendszer előírása akaratlanul is figyelmen kívül hagyja a gyászélmények egyediségét, akadályozva az érzelmek természetes előrehaladását. Ellenvéleményükben ezek a kritikusok hangsúlyozzák minden egyes gyászút egyediségét, és egy rugalmasabb megközelítést szorgalmaznak, amely tiszteletben tartja az egyének különféle gyászmunkáját.
A gyász modelljének kritikája
A gyászmunka kritikái az alábbiak voltak:
1. Sokan úgy dolgozzák fel a gyászt, hogy nem foglalkoznak vele különösebben
2. Nem lehet folyton gyászolni, mert kimerítő
3. A veszteség tagadásábak is lehetnek előnyei olykor
4. Nem vesz figyelembe más stresszforrásokat
5. A tudományos kutatások hiánya, amelyek bizonyítanák a gyászmunka kötelező jellegét
6. A gyászmunka jellege nem egyértelmű, sokan sokféleképp értelmezik
Új gyászt leíró modell
Ezért Henk Schut és Stroebe egy új modellt akart létrehozni, amely rugalmasabb iránymutatást ad a gyászmunkához: a gyásszla való megküzdés kettős folyamatmodellje (Stroebe & Schut, 1999) kimondja, hogy a veszteségorientált és a helyreállítás-orientált tapasztalatok közötti oszcilláció az érzelmek szabályozásának egyik módja. Nem tudunk mindig csak gyászolni, néha a jövőt is építjük, és ez a kettő folyamat váltakozva van jelen.
Veszteségorientáció a gyászban
Azt is kiemelik a szerzők, hogy ez az oszcillációs folyamat teljesen normális jelenség. A veszteségorientációban megtapasztaljuk a veszteségünket. A veszteséggel kapcsolatos gondolatok, képek betörnek tudatunkba, és aktívan kerüljük, hogy a helyreállító orientációval foglalkozzunk.
Olvass az érzelmek szabályozásáról
Helyreállítás-orientáció
Másrészt a helyreállítás-orientációban olyan új dolgokat próbálunk ki, amiket eddig nem, újjáépítjük életünket, új kapcsolatokat alakítunk ki. Sőt, a helyreállítási irányultság arra ösztönzi az egyéneket, hogy aktívan szerezzenek új tapasztalatokat, és tegyenek olyan erőfeszítéseket, amelyeket korábban nem tettek. Ennek a megközelítésnek a hívei abban hisznek, hogy egy szeretett személy elvesztésekor proaktívan újjá kell építeni az életünket, és új kapcsolatokat kell kialakítani másokkal.
Még több infó a kettősfollyamat modellről
🖤Egy egészséges gyászfolyamat során a veszteségorientáció és a helyreállítás-orientáció váltakozik, hol az egyik, hol a másik irányultsággal van dolgunk.
Magyar 
English